Az ok, hogy írok, hogy két napja haza érkezve az láttam, hogy a már egy ideje az udvarban púposkodó földcsíkok megszüntek. Már egészen megszoktam ez a mini dombságot, szinte szokatlan, hogy újra csak síkban sétálhatok a bringához. Jó hír.
Máskülönben ok lehetett volna írni, hiszen a kert rendben kivirágzott, ahogy tavasszal szokás.
Az 5-ben történt vízcső csere, de részleteket nem tudok pontosan, már ha jól tudom készen vannak. Egy nap volt, amikor el volt zárva napközben a víz, a kiírt időt tartották. Én egy este láttam, hogy van valami, amikor a kutyával arra mentem le, hogy fel van végig ásva a föld-sáv ami kerités mellett van.
A szomszédban már már szinten vannak. A földszinten, elötte felbetonoztak 2 szintet. Hatalmas daruk dolgoznak, ebből én sokáig egyet láttam, szerintem az lehetett az első. Érdekes volt nézni ahogy elemről elemre épitik. Az is meglepő, hogy tulajdonképpen ez a daru be van építve az építménybe. Kiváncsi vagyok arra amikor szerelik szét, mi marad a helyén, azzal a résszel mit kezdenek.
Szóval van a Csóka, sok új csóka. Bár már mára már az új is régivé van válva. Minden új régi lesz. Most még talán új a játszó is, de már régiesedik. A park rész tegnap lett megnyírva.
A Szilágyi pékség újra éjjel-nappali, jó. hír ez is, bár nem sokat voltam későn mostanság.
Tehát a kert újra sík(k). Középen még ragyog az aranyeső, a fal melletti szélén nefelejts és vérehulló fecskefű.
