S igen van remény. Ma a játszótéren voltam, amikor a cukis megbeszélésből visszatérő számvizsgáló bizotság csapatnak hátát megpillantva, rájuk köszöntem majd miután a részleges viszontköszönés morajlása elhalkult mi is elindultunk haza. Haza irányban megpillantottam a Robit s gondoltam rákérdezek, hogy miért nem válaszolt semmit egyik levelemre se. Miért nem irt legalább annyit, hogy fapapucs, miért nem jelezte, hogy megkapta a levelemet, hiszen mint ma kiderült az első levelem spam folderben landolt, miért kell egy emailre másfél hónapig nem válaszolni, amikor a hivatalos rendszerekben is 30 nap alatt válaszolni kell, miért tanusit irányomban olyan álláspontot mintha nem itt lakó lennék.
S megkaptam a választ, meg kellet beszélnie az sz.b.-vel. S értem én, csak azt nem, hogy ezen gondolatát miért nem közölte velem egy emailben, miért nem volt ennyi ideje sem?
S erre is volt válasz, hogy ő mondta, hogy válaszolni fog. – tehát én vagyok a türelmetelen –

És még egy érdekesség, mikor a Robival akartam beszélni oda jött az egy sz.b. tag, nevét nem tudom, de ő ismert engem, ezt állította.
Azt állította, hogy mikor költözött ide a Csókába én beszóltam neki, hogy miért viszik az ágyát vagy nem is tudom melyik bútórát a folyosón.
Én állítom ilyen nem történt, én nem ismerem őt, de ő ismer engem. Ezzel már én is ismerem őt, és nem tudom elfogadni állításait, hiszen az egyetlen állítás amit hallottam töle  az valótlan. És ezen hölgyet innentől kezdve hiteltelennek tartom.

u.i.: a levelet még nem kaptam meg, de vélhetőleg az is megjön holnap. S még mindig nem pedig augusztus 10.-e van.